Aki ismeri a BZSH Külkereskedelmi Technikumot, az tudja, hogy nálunk a megemlékezések sem a hagyományos, ünnepi beszédes, kokárdás felállásban zajlanak. Hiszünk abban, hogy a történelmet nemcsak megőrizni kell, hanem átélhetővé és megérthetővé is tenni a diákok számára – ehhez pedig interaktív, élményszerű és gondolkodásra ösztönző módszereket alkalmazunk. Így történt ez most is, amikor március 15. alkalmából Dankai Mátyás történelemtanár rendhagyó történelem és állampolgári ismeretek órát tartott, amely során a diákok egészen új perspektívából közelíthették meg a forradalom eszméjét és annak mai jelentőségét.
A tanulóink már megszokhatták, hogy a megemlékezéseink mindig kicsit mások: korábban például a Holokauszt Emléknapja alkalmából egy temetőfelújítási programot szerveztünk, hogy a történelem iránti tiszteletet és felelős állampolgári gondolkodást kézzelfogható cselekvéssé formáljuk. (A programról itt olvashattok: Temetőfelújítás a Holokauszt Emléknap alkalmából.) Most pedig március 15-ét idéztük fel olyan formában, amely a történelem mélyebb megértésére és a jelen kérdéseivel való párhuzamok keresésére ösztönözte a diákokat.
Forradalmi szövegek és közös gondolkodás
Az egyik óra fókuszában a „Mit kíván a magyar nemzet?” kérdés állt, amely köré a diákokkal közösen építettünk fel egy interaktív foglalkozást. Először egy kreatív gondolattérképezéssel indítottunk, amely során a forradalom és szabadságharc fogalmaihoz kapcsolódó asszociációkat gyűjtöttük össze – így a diákok rögtön saját meglátásaikat is belevihették az órába.
Ezt követően a 12 pont elemzése kapott főszerepet: milyen követeléseket fogalmaztak meg 1848-ban, és hogyan jelenhetnek meg ezek az elvek a 20. és 21. században? Párhuzamot vontunk a MEFESZ 16 pontjával, amely az 1956-os forradalom idején fogalmazódott meg, illetve kitekintettünk az 1989-es rendszerváltás követeléseire is.
A diákok csoportokban dolgoztak, és saját szemszögükből fogalmazták meg, hogy mit tartanak ma a legfontosabb társadalmi kihívásoknak. A történelmi elemzés mellett így lehetőségük volt arra is, hogy saját véleményüket érvekkel alátámasztva megfogalmazzák és mások érveit meghallgatva alakítsák nézőpontjukat.
A történelem személyes arca
A másik foglalkozás a „Megtiltani nem lehet…” címet viselte, és a forradalmak személyes, emberi oldalára helyezte a hangsúlyt. Nem csupán dátumokat és eseményeket idéztünk fel, hanem konkrét történeteket, egyéni sorsokat és dilemmákat mutattunk be.
A diákok egy háromrészes mini videósorozaton keresztül ismerhették meg, milyen döntések és emberi küzdelmek álltak a 19. századi események mögött. Ezután csoportmunkában elemezték a Batthyány-kormány intézkedéseit és az áprilisi törvényeket, majd egy összehasonlító feladat segítségével feltárták a kapcsolódási pontokat az 1956-os és az 1989-es eseményekkel.
Az óra végén egy izgalmas vitát rendeztünk: a diákoknak arról kellett érvelniük, hogy milyen formában lehet ma kifejezni a hazafiságot, és mit jelent számukra a felelős állampolgári magatartás.
Megemlékezés másképp – emlékezetesebben
Ezek a rendhagyó foglalkozások azt mutatták meg, hogy a múlt nem csupán egy lezárt történet, hanem egy olyan folyamat, amelynek hatásai ma is élnek. A diákok aktív részvétellel és saját véleményeik megfogalmazásával nemcsak megértették, hanem magukévá is tették a forradalmak üzenetét.
A Külkereskedelmi Technikumban továbbra is azon dolgozunk, hogy a történelmi megemlékezéseket élményszerűvé, gondolkodásra ösztönzővé és személyessé tegyük – mert hisszük, hogy így válnak igazán maradandóvá.
