Programok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Katona József Színház "Lear király" című előadása

Május 4., szerda - 19:00

Írta: William Shakespeare

Fordította: Nádasdy Ádám

A 18-19. századi Lear király-előadásokban Learhez egyértelműen a tragikum és a fenségesség kapcsolódott. A kor hagyománya Lear szenvedéstörténete kapcsán szinte krisztusi magasságokba emelte őt; bizonyos rendezők egy az egyben a „szenvedés és megváltás” kontextusába helyezték, a hagyományos „magasztos és fenséges” tragikum- és szenvedésregiszter mellett. Volt olyan rendező, aki – ennek megfelelően – a humort és a groteszk vonalat is kihúzta a szövegből. A Bolond például csak 1838-ban tért vissza az előadásokba, és még Kozincev 1960-as évekbeli híres Lear-filmjéből is hiányzik Gloster jelenete a doveri sziklánál. (Kozincev egyébként a kortárs szovjet valóság parabolájaként értelmezte át a történetet, allúziói a sztálini személyi kultusztól a hatalmi manipuláción át a politikai száműzöttekig és kivégzettekig terjedtek.)

De már az 1930-as években ellene ment a Lear tragikumát kiemelő tendenciának G. Wilson Knight, aki a darab groteszk mozzanatait elemezte, és azt írta, hogy Lear „titáni ereje” „kisgyermeki intelligenciával” párosul, a ’70-es évek végén pedig már egyenes „komédiai alapstruktúráról” beszél Susan Snyder. A színházban mégis sokáig a „fenséges és tragikus” maradt a vezérszólam, Peter Brook híres Learjében is tragikus karakter a Paul Scofield által alakított Lear, bár Brook Lear-je jelentősen eltér a korábbi Lear-előadásoktól: kétségtelenül hatott rá Jan Kott tanulmánya, amely a Lear királyt Shakespeare Végjátékának állítja be, a létezést pedig brutális, értelmetlen tréfának.

Lear a társadalom peremére sodródott; kis pont a hatalmas, üres, szinte becketti színpadon. A színházi előadások között Brooké az első, amely szakít a „Lear, mint szegény, öreg, ősz hajú aggastyán”-értelmezéssel. Később aztán más rendezők is szívesen osztották fiatalabb színészre Lear szerepét: egy, még ereje teljében levő ember megtébolyodása, amikor kicsúszik alóla az élet, tragikusabb, mint annak az esetében, aki korban amúgy is az élete vége felé közeledik. Giorgio Strehler szerint „Learnek semmiképpen sem szabad vén zsarnoknak látszania. De mégis lennie kell benne valami zsarnoki nyűgösségnek, mondhatnám, gyermetegségnek.”

Laurence Olivier a ’80-as években ismét a „fenséges és tragikus” értelmezés szerint játszotta Leart, pedig pont a ’80-as években erősödött fel az Angliában az a tendencia, hogy alá kell ásni ezt a megkérdőjelezhetetlen piedesztált; Deborah Warner rendezése 1991-ben a londoni Nemzeti Színházban Brian Cox főszereplésével például sokkal inkább a nihil-töredékesség felé ment el. A ’90-es évektől a szabadabb Lear-értelmezések között megjelentek a női Lear-ek is, legutóbb – egy 2016-os londoni előadásban – a nyolcvanéves Glenda Jackson játszotta. Meghökkentő Richard Eyre 2018-as filmváltozata (Lear szerepében Anthony Hopkinsszal és Goneril szerepében Emma Thomsonnal), amelyben a rendező a 21. századi Nagy-Britannia kortárs miliőjéhez igazította a látványt.

A 20. század híres Shakespeare-kutatója, R. A. Foakes szerint „a Lear királyt egy ideig még Shakespeare legnagyobb művének fogják tartani, mert egyik tragédiájában sem lehet olyan részletesen hallani a modern világ aggodalmairól és problémáiról, mint ebben.”

A darabról bővebben ide kattintva olvashattok!

Helyszín:
Katona József Színház, nagyszínpad
(1052 Budapest, Petőfi Sándor. u. 6.)

Az előadásra korlátozottak a jegyek, így a leggyorsabban jelentkezőknek tudunk jegyet biztosítani. Lemondás esetén jelentkezési sorrendben hívjuk a többi jelentkezőt - így nem fogjuk lezárni az űrlapot.

A jelentkezéshez kattints ide!

 

 

 

+1 szendvics program - most a menekülteknek is!

Dátumok:
  • Május 4., szerda, 13 óra
  • Május 11., szerda, 13 óra
  • Május 18., szerda, 13 óra

A +1 szendvics programot tavaly vezettük be:

"A Budapest Bike Maffia (BBM) Magyarország egyik legdinamikusabb növekvő civil szervezete, melyet fiatal kerékpárosok hívtak életre 2011 karácsonyán. A szerveződés olyan civilekből áll, akik innovatív módon végeznek közvetlen segítő munkát az arra rászorulóknak. Az alaptevékenységük az adománygyűjtés, majd ezeknek az adományoknak kerékpárral való kiszállítása rászorulók részére. A megvalósítást az újszerűség jellemzi, a szociális munka elemeit ötvözi az önkéntességgel, adományozással, kerékpározással." A BBM több projektet is indított már azóta, az egyik ilyen projektjük, amibe mi is becsatlakoztunk az a +1 szendvics program.

A program lényege, hogy, aki szeretne és tud hozzon be magával az iskolába +1 szendvicset vagy különböző ételcsomagokat (keksz, gyümölcs, péksüti, stb.), amelyet kéthetente elvisznek tőlünk a BBM biciklifutárok és kiosztják a rászorulóknak. 

Ezen a linken elolvashatod a +1 szendvics program rövid leírását. 

Amiket várunk:
szendvics, gyümölcs, péksütemény, müzliszelet, csomagolt étel (pl.: 7days), dobozos gyümölcslé, zacskós ételek (pl.: keksz), női tisztálkodószerek

Helyszín:
A titkárságon van a gyűjtődoboz, amibe a hozott ételeket, női higiéniás termékeket, további adományokat gyűjtjük. Ide kell 13 óráig leadni.

 

 

 

 

 

 

A Katona József Színház "Az átnevelhetetlen" című előadása

Május 5., csütörtök - 19:15

Írta: Stefano Massini

Fordította: Török Tamara és Szieberth Ádám

2006. október 7-én, moszkvai otthona előtt meggyilkolták Anna Politkovszkaja újságírónőt. Politkovszkaja élesen bírálta az orosz vezetést az antidemokratikus kormányzás, a csecsen-orosz konfliktus háborúkkal történő rendezése, a csecsen terrorakciókra adott embertelen válaszlépések miatt. Soha egy pillanatra sem adta fel a küzdelmét egy demokratikusabb országért; sokak szerint politikai gyilkosság áldozata lett.

Stefano Massini, a kortárs olasz színház egyik legjelentősebb szerzője nem sokkal Anna Politkovszkaja halála után monodrámát írt az újságírónő cikkei és önéletrajzi feljegyzései alapján. Politkovszkaja utolsó munkája, az Orosz napló, 2018. végén Magyarországon is megjelent. Fullajtár Andrea kelti életre az elszánt és bátor, ám a rezsimmel szemben mégis védtelen újságírónőt, aki hol tárgyilagosan, hol döbbenten, hol humorral és iróniával beszél az általa átéltekről és látottakról.

A darabról bővebben ide kattintva olvashattok!

Helyszín:
Katona József Színház, nagyszínpad
(1052 Budapest, Petőfi Sándor. u. 6.)

Az előadásra korlátozottak a jegyek, így a leggyorsabban jelentkezőknek tudunk jegyet biztosítani. Lemondás esetén jelentkezési sorrendben hívjuk a többi jelentkezőt - így nem fogjuk lezárni az űrlapot.

A jelentkezéshez kattints ide!

 

Előadás a családon belüli erőszakról

Május 11., szerda - 16:00

Nyúl Boglárka, szociálpszichológus. Diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte, jelenleg az ELTE Szociálpszichológia Tanszékének munkatársa. Kutatási témája a nemi erőszak társadalmi megítélése és az előítéletesség.

Előadásról:

Az előadásban a párkapcsolati bántalmazás alapvető jellemzőit fogjuk átbeszélni: hogyan és milyen formában fordul elő, hogyan ismerhetjük fel és mit tehetünk ellene.

Helyszín:
BZSH Külkereskedelmi Technikum, I. Emelet, 2-es terem. 

A jelentkezéshez kattints ide!

 

 

 

A Katona József Színház "Egy komcsi nyanya vagyok" című előadása

Május 25., szerda - 19:15

Írta: Dan Lungu

Koszta Gabriella fordítása alapján a regényt színpadra alkalmazta Török Tamara és Csoma Judit

Az Egy komcsi nyanya vagyok! Dan Lungu első, magyar nyelven megjelent regénye, amely a kilencvenes években játszódik. Egy nyugdíjas fémipari szakmunkásnő, Emilia Apostoae meséli el életét, sok humorral és (ön)iróniával. A történet vezérfonala a népszerű sztereotípia: „az előző rendszerben jobb volt”.

„Néhány napja, amikor Țucu épp itthon volt, megkérdeztem tőle, tudja-e, hogy vasárnap választások lesznek? Mondta, hogy tudja, falura is elment a híre, mert Bolohan hívei egy kamionról ingyen sört osztottak a mezőn. És ő is elvett egyet. A liberálisok meg golyóstollat osztogattak. Megmondtam neki, hogy ebbe a lakásba be nem hozza azt a golyóstollat. Megnyugtatott, hogy már elvesztette. És bárhogy szavazna, a tollra vagy a sörre, az egyiket hiába adták. És különben is, akármelyik nyer, úgyis lopni fog.”

Dan Lungu román író, szociológus, politológus.1969-ben született a moldvai Botosaniban, jelenleg Iasiban él. A legnépszerűbb, legelismertebb, legtöbb nyelvre lefordított kortárs román író. Az „Egy komcsi nyanya vagyok!” című regényét eddig több mint 10 nyelven adták ki. Magyarul megjelent másik regényének címe: Hogyan felejtsünk el egy nőt?  

A darabról bővebben ide kattintva olvashattok!

Helyszín:
Katona József Színház, nagyszínpad
(1052 Budapest, Petőfi Sándor. u. 6.)

Az előadásra korlátozottak a jegyek, így a leggyorsabban jelentkezőknek tudunk jegyet biztosítani. Lemondás esetén jelentkezési sorrendben hívjuk a többi jelentkezőt - így nem fogjuk lezárni az űrlapot.

A jelentkezéshez kattints ide!