Révay utca 16. - Kiállítás az épület múltjáról
Épületünk 1994 óta a Bálint Zsidó Közösségi Ház otthonaként ismert. Az épület már 1910-ben – sőt a ház helyén álló egykori gyárépület kapcsán is – a századelőn nagy ütemben fejlődő magyar ipar és kereskedelem egyik fontos helyszíneként szolgált. A magyarországi kapitalizmus kialakulásában és századeleji gyors fejlődésében kiemelkedő szerepet játszottak az egyre sikeresebben asszimilálódó zsidó nagyiparosok, banktőkések, üzlettulajdonosok.
A Révay utca – az 1880-as évek előtt Rettiggasse (magyarul Retek) utca − 16-os számú háza 1910-ben szecessziós stílusban épült fel a kor neves építészpárosa, a Román fivérek tervei alapján. Az épület már 1910-ben – sőt a ház helyén álló egykori gyárépület szintén – a századelőn nagy ütemben fejlődő magyar ipar és kereskedelem egyik fontos helyszíneként szolgált. A második világháború idején pedig csillagos háznak jelölték ki.
Az épület ma a Bálint Háznak és a BZSH Külkereskedelmi Technikumnak ad helyet; sorsán keresztül a magyarországi zsidóság huszadik századi történetéből ismerhetünk meg egy jelentős társadalom- és családtörténeti szeletet.
A ház történetét bemutató folyosókiállítás ősszel az első emeleten folytatódik, ahol az iskola szakjaihoz, képzési területeihez kapcsolódó huszadik századi zsidó élettörténeteket mutatunk be.
Szövegek: Farkas Zsófia
Grafika: Váradi Zsolt
A kiállítás anyagainak megtekintéséhez kattints ide!
Példaképek kiállítás
Kire lehet ma felnézni? Kire érdemes? Nem szükséges a távoli múltba tekintenünk ahhoz, hogy olyan nőket és férfiakat találjunk Magyarország történelmében, akik nemcsak a munkásságukkal, de sokszor az egész életükkel követendő példaként szolgálhatnak számunkra.
Megtalálni köztük az informatika úttörőjét, kereskedőket, vállalkozókat, pénzügyi és – mai értelemben vett – logisztikai szakembert is, vagy éppen olyan világutazót, aki a modernkori turizmus kialakulása előtt járta be és tanulmányozta a Közel-Keletet. Sokan közülük egész szakmájukat megreformálták, sőt olyan is akad, aki mindemellett az 1848–1949-es szabadságharcból is tevékenyen kivette a részét, vagy éppen a nők és a kisebbségek felsőfokú tanulási lehetőségeit mozdította elő.
Példaképekre mindannyiunknak szüksége van, ez a tíz kivételes, zsidó származású magyar pedig azt mutatja meg nekünk, hogy bármilyen irányba is induljunk el az életben, kitartással és emberséggel egyáltalán nem lehetetlen feladat maradandót alkotni.
Szöveg: Farkas Zsófia
Grafika: Váradi Zsolt
A kiállítás anyagainak megtekintéséhez kattints ide!
